A jegybankelnök szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nem is tévedhetett volna nagyobbat, amikor arról beszélt, hogy az MNB hitelprogramjai nem finanszírozzák a mikro-, kis- és középvállalkozásokat.
Aki viszont eddig szakács volt, elmehet péknek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta, lesz még szükség intézkedésekre.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint korai lenne még az államnak nagyobb szerepet vállalnia a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítésében. Az viszont szerinte szinte biztosra vehető, hogy a munkaerőpiac összeomlik, csak az élelmiszerboltok nyithatnak majd ki, és a katafizetés felfüggesztését a taxisokon kívül más szakmákra is kiterjesztik. Parragh Lászlót kérdeztük.
A koronavírustól való félelem sem akasztotta meg az év legfontosabb gazdasági eseményét, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos évnyitóján Varga Mihály pénzügyminiszter, Matolcsy György jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök az üzleti élet több száz prominense előtt beszélt a gazdaságpolitika főbb irányairól, a fideszes kormány elmúlt tíz évéről, amelyet mind ritka sikerként értékeltek. A koronavírus azonban így is központi téma lett, amelynek negatív hatásait egyelőre nem tudják felmérni.
Van mit javítani a kisebb magyar cégek hatékonyságán.
Varga Mihály azt mondta, meg fogja hallgatni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatait a katát illetően.
Körbedicsérték egymást a kormány, az MNB és a kamara előadói a kisvállalkozások segítéséről szóló stratégián, de arról alig beszéltek, hogy milyen stratégiával lehet megerősíteni a legkisebb magyar vállalkozásokat. A 2019 és 2030 közötti stratégia bemutatásán megígérték, hogy a NAV beszáll a járulék- és áfabevallások elkészítésébe, létrehozzák a Magyar Multikat, és tovább csökkentik a bürokráciát, de leginkább 2019-2021-es terveket hallgathattunk meg, a 2021 és 2030 közötti időszakról szinte semmi nem derült ki.
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik a gimnáziumot, mint az elmúlt években, és bár a szakgimnáziumok apró növekedést könyvelhettek most el, onnan az utóbbi tíz évben szinte menekültek a gyerekek. A felsőoktatásban van ugyan némi elmozdulás a „termelő szakok” felé, de ez leginkább az informatikusokra igaz, és még mindig a társadalomtudományok viszik a prímet.
A jelenlegi OKJ-s képzési rendszer megszűnik, jövőre már új szakmákat tanulnak a diákok. Ez az átalakítás is olyan, mint a többi: becsengetésre lehetnek kész jó esetben. Parragh László kamarai elnök nem aggódik, a szakszervezeti vezető szerint kevés az egy év.
A kormánynak 9 éve volt megreformálni a szakképzést, rengeteg dolog történt is, de most újabb reform jön tengernyi pénzért.
Kiszámolta az MNB, hogy az ország leggazdagabb egy százalékánál van az összvagyon negyede; vádat emeltek az Alstom-ügyben; egy újság és egy focicsapat került új tulajdonoshoz. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az iparkamara elnöke szerint hiába a magyar az egyik legképzettebb, legjobb munkakultúrával bíró és arányaiban is kedvező árú munkaerő a világon, a profit mindent visz. Parragh László a hvg.hu.nak adott interjújában azt mondta, ha a magyar kormány nem adott volna milliárdokat a német autógyárnak, fizetett volna Szlovákia vagy Románia. Az elnököt kérdeztük arról is, hogy mekkora a befolyása az oktatásra, kudarc volt-e a szakoktatás átalakítása, valamint a tankötelezettség felső korhatárának csökkentése.
A képzés nem 4+1, hanem 5 éves lesz, a diákok egyszerre érettségiznek majd és teszik le a technikumi képzést.
2010 után minden progresszív oktatási elképzelést, tanulmányt, szakkifejezést igyekezett kiradírozni az Orbán-kormány. Most a versenyképességre hivatkozva kiradírozná a radírozást. A munkaalapú társadalom helyett tudásalapú társadalom lett a jelszó. Vélemény.
Vajon jót tesz a kormány azzal, ha a technikumot végzett diákok könnyített feltételekkel (vagy ahogy a szöveg fogalmaz, felvételi nélkül) kerülnének be a szakmájukhoz passzoló egyetemekre? Ebben a diákszervezet képviselője, illetve a Rektori Konferencia elnöke sem biztos, ahogy több nyilatkozónk azt mondja, ezzel a jelenleginél is jobban leszűkítik a diákok lehetőségeit.
Egyre kevesebb a diák, de arányaiban még mindig a gimnáziumot választják a legtöbben.
Az iparkamarai elnök érdekes válaszokat adott a Klubrádió kérdéseire.
A kormány az iparkamarával konzultál a kata változtatásáról, Parragh László szerint ők az ellenőrzések szigorítását javasolják, illetve a nyugdíjalap emelését, hogy a katázók ne csak tört nyugdíjra legyenek jogosultak. Utóbbira leghamarabb 2021 elején kerülhet sor.
Az iparkamarai elnök szerint a jól képzett munkaerő java elment. De tíz év után először idén szeptemberben többen kezdik meg tanulmányaikat szakgimnáziumban, mint az általános gimnáziumban.
Szerinte vannak még tartalékok a munkaerőpiacon.
